Iskolánkról

A Móra Ferenc Gimnázium rövid története

Az időben 1809-ig kell visszanyúlnunk, ha a gimnáziumi oktatás kezdeteit keressük. 54 év telt el a város újratelepítése óta, s máris felvetődött a magasabb szintű oktatás iránti igény.

A szervezőmunka eredményeként 1809 novemberében indult el a kisgimnázium négy osztályában a tanítás. Az elmúlt 194 évből-helyhiány miatt-csak néhány, tartalmi és formai szempontból jelentős korszakot emelünk ki.

1809-1850

A gimnázium létrehozásában több helybeli vezető személyiség közvetlenül is érdekelt volt, de az ő gyermekeik mellett már akkor is nagy számban voltak vidéki tanulók, különösen az Árva megyei lengyel községekből. 1825-ig két világi professzor tanításával a kisgimnázium működése zavartalan volt, megindult a létszámnövekedés, s bebizonyosodott, hogy az igazán tehetséges félegyházi gyerekek számára ez az intézmény tette lehetővé a komolyabb tanulást. A reformkorban a számtant és az anyanyelvet részesítették előnyben.

1880-1919

A középiskolák életében az 1883-as középiskolai törvény teremtett rendet. Intézményünk igazi fejlődésnek akkor indult, amikor egykori diákját, Holló Lászlót nevezték ki igazgatónak, aki célul tűzte ki a főgimnáziummá fejlesztést. A város lakosságának növekedése, a polgáriasodás. a műveltség iránti igények nyomán a városi közgyűlés határozata értelmében és a minisztérium engedélye alapján 1891-től Kiskunfélegyházának főgimnáziuma lett. Innentől kezdve a tanulóifjúság és az osztályok számának fokozatos növekedése miatt a régi iskolaépület szűknek bizonyult. Az új iskolaépületre kiírt pályázat nyertese Alpár Ignác építész lett, és az 1896-os avatásra Móra Ferenc gimnazista, a Városi Katolikus Főgimnázium diákja írt verset.

A két világháború között

A román megszállás miatt megrongálódott épületben csak 1921/22-ben indult újra a rendszeres tanítás. 1922-től felvette az intézmény a Szent László nevet. Iskolánkban a nevelés pillére a vallás-erkölcs és a nemzettudat volt, ezek párosultak a legmodernebb pedagógiai módszerekkel. Már alkalmazták a tesztmódszereket a tehetségkiválasztásban. 1944-ben katonai kórházat rendeztek be az épületben folyt.

1945-1990

A megrongálódott iskolaépületet csak 1947-től állították helyre.1948-ban a legalapvetőbb és legfontosabb változás az iskolák államosítása és a gimnázium 4 évfolyamossá szervezése volt. A nevelés - szovjet mintára - egységes ideológia alapján zajlott. Az 1950-60-as években a közösségi típusú iskolák kialakítása volt a fő szempont. Az 1956-os forradalmi eseményekbe az ifjúság kevéssé kapcsolódott be, de 1950-ben 8 gimnazista diák felrobbantotta az iskola monumentális vörös csillagát. Az 1952-53-as tanévtől először indult 3 párhuzamos osztály. 1956.március 6-tól az intézmény felvette egykori diákjának, Móra Ferencnek a nevét.

A '60 - '70-es években teret kaptak a kísérleti törekvések, tagozatok szervezésének lehetősége merült fel. E kor jellemzője volt az 5+1-es rendszer, az őszi termelőmunka, a munkaverseny éppúgy, mint a nyelvi tagozat.

1954 és 1972 között az intézmény egyike volt a városban működő három gimnáziumnak. 1978-ban először haladta meg az érettségizők száma a százat. A '80-as évek végén felépült a gimnázium új épületrésze, melyben a biológiai kabinet kapott helyet.

A rendszerváltás utáni évek

A gimnázium tanulólétszáma folyamatosan emelkedett. 1994-ben indult el a tehetséggondozó és emelt nyelvi óraszámú hatosztályos képzés, mely teljesen új színfoltja lett az intézménynek. 1995-ben 600 diák tanult a régi falak között. 1997-ben a levelező tagozattal együtt már több, mint 800 fő. Napjainkban pedig 660 nappali tagozatos diák és 1410 felnőtt jár ide.

Az utolsó évtizedek is megerősítik, hogy a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium a hagyományokra erősen építő, főiskolai, egyetemi felvételikre előkészítő, klasszikus műveltséget közvetítő középiskola kíván lenni. Az egyetlen olyan intézménye a városnak, amely a 194 év alatt mindvégig ugyanaz maradt, aminek létrehozták egykoron: gimnázium.