A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium felnőttoktatása

    A felnőttek tanítása, érettségire való felkészítésük a közoktatásban sok évtizede jelen lévő törekvés. Ez idő alatt az oktatás világa és maga a felnőtt társadalom is sokat változott, e változások pedig jelentős kihívásokat támasztottak az iskolarendszerrel, a pedagógusokkal és a mindennapi tantárgy-pedagógiai kultúrával szemben. A felnőttoktatás ezért csak akkor lehet sikeres, ha ezen kihívásokra megfelelő, a tudásátadás folyamatában érintett valamennyi fél számára optimális válaszokat sikerül adni. Ezen válaszok megtalálásához a kulcsot a célcsoport igényeinek, lehetőségeinek felmérése és a mindenkori tanügy-igazgatási környezet elvárásainak közös nevezőre hozása jelenti.

    E kihívásokra reagált a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Felnőttoktatási Tagozata, amikor 2003-ban kidolgozta szakmai fejlesztési stratégiáját, és elindult egy hosszabb, modernizációs úton, felvállalva az Európai Unió lisszaboni programjában is hangsúlyozott élethosszig tartó tanulás rendszerét.

    A távoktatás, mint oktatási módszer abból az alapvetésből indul ki, hogy a felnőttek számára a 21. századi Magyarországon a tanulás egyrészt fontos munkaerő-piaci kényszer, ugyanakkor az erre fordítható idő és energia tekintetében a munka és a családfenntartás mégis magasabb preferenciával bír. A távoktatás ezért igyekszik kihasználni a felnőttek erős motiváltságát, ugyanakkor arra is törekszik, hogy a tanulás, mint komoly idő- és energia befektetést igénylő tevékenység, ne okozza a meglévő preferencia-sorrend felborulását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a távoktatás a tanulási folyamat hangsúlyait a hagyományos levelezős és esti képzési formához képest sokkal tudatosabban helyezi át az iskolai környezetből az iskolán kívüli környezetbe. Természetesen ez a hangsúlyeltolódás gyökeresen eltérő tantárgy-pedagógiai kultúrát, kommunikációt, tanári attitűdöket és tanulástámogatási módszereket igényel

A hagyományos felnőttoktatási keretek (levelező és esti oktatás) talán legproblematikusabb, a felnőttek által legkevésbé tolerálható jellemzője az oktatás időbeli és térbeli prekoordináltsága. Ma már a felnőttek által alig vagy egyáltalán nem tolerálható az olyan tanulási környezet, amely a fentebb említett preferencia-sorrend (munka-család-tanulás) gyökeres felborulását eredményezi. Ezért elsődlegesen fontos olyan oktatási rendszer alkalmazása, amelynek kötöttségei összeegyeztethetők a felnőtt életvitelének egyéb területeivel. A távoktatási módszer ezért a tanulási folyamat prekoordinált elemeit a lehető legkisebb mértékűre igyekszik visszaszorítani, a tanulás sikerességét nem a tantermi kontaktórák magas számával igyekszik biztosítani. Mivel a tanulás fő színtere ezáltal nem az iskola, hanem a felnőtt életének egyéb területei lesznek, fontos a tanulás-módszertani, önálló tanulási kompetenciák fejlesztése. Külön be kell mutatni a tanulóknak, hogy a tanulást hogyan illeszthetik be felnőtt életükbe, milyen technikákkal (pl. napi töredékidők hasznosítása) tudják a tanulási tevékenységüket korábbi életvitelük fenntartása mellett is folytatni. A távoktatás esetében a tanítás megmaradó időbeli és térbeli kötöttségét mindössze a konzultációs időpontok (átlagban heti 1 nap) és a félévenként kötelező vizsgák jelentik.

    A konzultációk kapcsán fontos megemlíteni, bár elsősorban tantárgy-pedagógiai kérdés, hogy ebben az oktatási formában kifejezetten nem történhet meg a nappali rendszerű képzés egyszerű reprodukciója, szükség van a tananyag fogalmának és a tudásátadás folyamatának átértelmezésére. Ez egyébként a hagyományos levelező és esti munkarend esetében is szükséges lenne, a legtöbb oktatási intézmény esetében azonban ez mégsem történt meg. A felnőtteknél a tanítás-tanulás légkörét nem a tekintélyelvű irányítás, sokkal inkább a kölcsönös tisztelet, partnerkapcsolat jellemzi. A tanulók kapcsolata nem versengő, hanem együttműködő, tanulásukat nem a tanár határozza meg, hanem közösen döntenek róla. Itt módszerként nem igazán a közlés, a tanári magyarázat dominál, sokkal inkább a tanulócsoport kereső, kutató, problémamegoldó technikája

A tanulás hangsúlyainak iskolai környezeten kívül helyezése elengedhetetlenné teszi a tanulástámogatás intenzitásának megnövelését. Ennek része a fentebb említett tanulás-módszertani képességfejlesztés, illetve ennek jegyében fejlesztettük ki azt az otthoni tanulást támogató, a gimnázium 9-12. évfolyamának tananyagát feldolgozó digitális tananyagot, amelyet a tanulók a korábbi években a beiratkozáskor DVD-n megkaptak. A tananyag egyaránt tartalmazott szöveges és audiovizuális dokumentumokat, képanyagot, érettségi feladatsorokat, gyakorló feladatokat stb. A digitális tananyag számos, egyébként tantermi kötöttségű tevékenység (pl. kémiai kísérletek bemutatása) kiváltására is kiválóan alkalmas.

    Mára ez a saját fejlesztésű digitális tananyag elavult, korszerűsíteni, átdolgozni nem volt célszerű, ezért tanáraink az egy évtizedes tananyagfejlesztő tapasztalatuk alapján – az új kerettantervek követelményeihez igazodva - új digitális tananyag kidolgozását kezdték el.  A tananyag-tartalmakhoz a tanulók az elektronikus napló tanári oldalain is hozzáférhetnek, emellett pedig a konzultációk során kiadott fénymásolatok is rendelkezésükre állnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitális tananyag révén a hallgatók informatikai kompetenciái jelentős mértékben fejlődtek, a „családi” számítógépeket tanulásuk szolgálatába állították.

A kontaktórák számának csökkenésével a tanár-diák és a diák-diák kommunikáció átalakítása is szükségessé vált. A távoktatás rendszerében a tanárok e-mailen való elérése magától értetődő dolog. Ez a kommunikációs forma nemcsak a tanulók információhoz jutását és beadandó feladataik elküldését támogatja, hanem egyéni konzultációkat is lehetővé tesz. Az információáramlás megkönnyítése érdekében alakítottuk ki az elektronikus naplót, amely tanulásszervező és tananyagkezelő funkciókkal is rendelkezik. A tanulói eredmények rögzítése mellett fórum, üzenetküldő (fájlcsatolási lehetőséggel) és hirdető felület is a tanárok, illetve a diákok rendelkezésére áll. Az elektronikus napló különösen fontos a földrajzilag egymástól távol tanuló, de azonos évfolyamra járó diákok kapcsolattartásában is. A napló statisztikai és kereső funkciói jelentős segítséget nyújtanak az irányítási feladatok ellátásában. A napló közösségi funkcióihoz a végzett hallgatók az érettségi megszerzése után is hozzáférhetnek, így a közösségszervezés terén is fontos szerepet játszik.

A távoktatás rendszerének hatékony működése szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényező a tanári munka jellege. A tanárok feladatai között ebben a tanulási környezetben a közvetlen ismeretátadás szerepe kisebb, a tanulásszervező és tanulássegítő feladatok viszont nagy mértékben megnövekednek. Ennek nyomán felértékelődnek az andragógiai kompetenciák, amelyek fejlesztését belső továbbképzések segítik. A tutori, mentori feladatok megfelelő minőségű ellátásának alapja a motivált, empatikus tanári attitűd, ezért ebben az oktatási formában a tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülése különösen fontos.

A felnőttek tanulási szokásait, iskolaválasztását – tankötelezettségük hiányában – nagyban befolyásolja az iskola arculata, az ott folyó szakmai munka minősége. Ennek megfelelő színvonalát biztosítja, hogy a felnőttek ugyanabban az érettségi rendszerben mérettetnek meg, mint a nappali munkarend szerint tanulók. A felnőttek ugyanazon kimeneti mérésre való, de különböző módszerrel történő felkészítése sajátos tantárgy-pedagógiai felkészültséget és igen nagy szakmai alázatot kíván, ezért ezt csak olyan pedagógusok képesek magas szakmai színvonalon, tanulómegtartó és tanulóvonzó erővel elvégezni, akik kiváltságként és nem büntetésként élik meg ezt a tanítási formát.

Iskolabeválási vizsgálatunk során a tagozatunkra belépő évfolyamok tanulóit kérdeztük. Az oktatásunkról kialakult benyomásaik másfél hónap után kivétel nélkül pozitívak voltak.

2012-ben egy másik vizsgálat feltárta az iskolánk életében zajló innovációs folyamatokat, az erre való késztetéseket, és ezen folyamatok kiteljesedésének akadályait. Különös tekintettel a Felnőttoktatási Tagozatunkon folyó munka innovatív jellegének vizsgálatára, és annak továbbfejlesztésére. Az évek során a gimnázium nappali tagozatának létszáma stagnált, kissé csökkent, míg a felnőtt tanulók száma a többszörösére nőtt. Egy innovatív folyamat eredményeképpen több mint ezerháromszáz tanulóval és országosan 7 konzultációs központtal rendelkező szervezet jött létre.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy tanulóink az itt végzett munkával mennyire elégedettek, valamint az innovatív szervezet legfontosabb tagjainak, tanárainknak a véleményét is kikértük erről. A kérdőívekre adott válaszok és a vizsgálat összegzése alapján készítettük el fejlesztési tervünket, amelynek középpontjában a magasan kvalifikált humánerőforrás védelme és hatékony kihasználása állt.

Tagozatunk 2015-ben elérte azt a pontot, ahonnan a további előrelépést csak jól irányzott fejlesztések megvalósítása révén képzelhettük el. Koncepciónk messzemenően figyelembe vette a társadalmi igényeket, ezért felvállaltuk az egészségügy mellett a katasztrófavédelem, a honvédség, a büntetés-végrehajtás valamint a rendvédelmi szervek állományának oktatását, hogy megszerezhessék az előmenetelük feltételéül szolgáló érettségi vizsgát.

Diákjaink és szakmai partnereink visszajelzése alapján koncepciónk szakmailag megalapozott, jól szolgálja a kiskunfélegyházi felnőttoktatás jelenlegi és további fejlesztését, megteremti a régió határain túlnyúló országos működés feltételeit, támogatja a jelenleg 19 osztályban folyó oktatás eredményességét.